Valószínűleg sokan nem hallottak még Magyarországról. Ez a közép-kelet-európai ország ugyan kisebb mint New York állam, és körülbelül a fele a népessége, de a magyarok teljesítményei világhírűek.  Magyar kutatók és szakemberek sok tudományos találmánnyal és szakmai sikerrel gazdagították az emberiséget.  Ilyenek voltak a távcső, a Ford Model T, és az első atomreaktor.  Többen megkapták érte a Nobel-díjat. Az ország az összesített olympiai érmek táblázatában a 8-ik helyen áll. Konyhája, olyan ételekkel mint pl. a gulyás és a paprikás csirke, kétségkívül a világ legjobbjai közé tartozik.  A kegyetlenül nehéz magyar nyelv pedig az embereknek egy bizonyos nemzeti büszkeséget kölcsönöz.

Az Osztrák-Magyar Birodalomtól a kommunizmus bukásáig azonban Magyarország viharos történelme gazdaságára pusztító hatással volt. Viszont a magyarok ellenálló és ötletes emberek. 1989-ben Magyarország végre független demokrácia lett, 1999-ben a NATO, majd 2004-ben az Európai Unió tagja lett.

Mégis 25 évvel a kommunizmus bukása után is a magyarok egy harmada (kb. 3 millióan) a szegénységi szint alatt élnek.  Ez az ötödik legmagasabb átlag az EU-ban. Ezek közül 1.2 millió különlegesen szegény körülmények között él.

Teréz Anya egyszer azt mondta: „Abban segítettem az embereknek, hogy a szegényekhez és ne a szegényekről beszéljenek.”

A szegénység lealacsonyítja az embereket. A különlegesen szegény emberek sorsa mélyen lealacsonyító.  Igazságtalanság, ha a lakosság egy része évről-évre gazdagabb lesz, míg másoknak fáj és szenvednek attól, hogy még a legalapvetőbb emberi szükségleteik sincsenek kielégítve, mint étel, fedél, munka és minimális egészségügyi ellátás.

Magyarországon aránytalanul magas a szegénység a Romák között, akiket néha „cigányoknak” is neveznek.  Azt mondják, hogy az országban a legnagyobb etnikai kisebbség, a lakosságnak kb. 7%-a Roma. Egy történelmileg nomád nép saját kultúrával, akik nem érzik magukat otthonosan a mezőgazdasági termeléssel, továbbra is küzdenek a mai piacgazdasághoz való alkalmazkodással és azzal, hogy a gazdasághoz hozzájáruljanak. Ennek a konzekvenciája a szegregálás és a kizárás. Drámai módon segítene a szociális integrációnak, ha sikerülne biztosítani a jobb hozzáférést az integrált lakóhelyekhez, az egészségügyi ellátáshoz, és a tanulási lehetőségekhez, valamint az akadályok megszüntetését a munkapiacban való részvételhez.

Azért fordítunk különleges figyelmet a Romákra, mert ők a szegényebbek legszegényebbjei, de nincs szándékunkban kizárni segítségünkből a szükségben levőket. Világos azonban, hogy céltudatosan arra kell törekednünk, hogy a Roma népesség bevonását lehetővé tegyük.

Mint reményhozók, együtt akarunk dolgozni az emberekkel közösségükben, bátorítani őket és megosztani velük Isten feltétel nélküli szeretetét. Fel akarjuk emelni a szegényeket és kiemelni őket nehéz helyzetükből, bízva abban, hogy ez meg tudja változtatni gyerekeik életét, közösségük más családjaiét, és a közösség egészét.

Teréz Anya nyilatkozata emlékeztet minket arra, hogy milyen szépek, tehetségesek és értékesek ezek az emberek; embertársaink, akikért aggódunk és akikért felelősséggel tartozunk. Hiszen világcsalád vagyunk, Isten nagyobb családjának részei. Az ilyen befektetés lehetőséget nyújt arra, hogy egy produktív és fenntartható életmódot hozzanak létre, biztosítva azt, hogy a Roma nép következő generációja nem lesz elveszett nemzedék.